A hőszigetelés az egyik legfontosabb lépés egy épület energetikai hatékonyságának növelésében. A megfelelő hőszigetelés nemcsak a fűtési és hűtési költségek csökkentésében segít, hanem javítja a lakók komfortérzetét is. A hőszigetelő anyagok és technológiák választéka széles, így szakértőként szeretnénk segíteni Önnek, hogy hol érdemes elkezdeni a családi ház komplett szigetelését. Melyek a legfontosabb lépések, ha költséghatékonyan, “jó áron” szeretne ebbe a nagyszabású projektbe fogni? Mivel nem feltétlenül az olcsóság a legfontosabb szempont, ezért felhívjuk a figyelmét a rosszul végzett hőszigetelés veszélyeire is. De kezdjük rögtön a hőszigetelés fogalmának a tisztázásával…  

A hőszigetelés fogalma és eredete

A hőszigetelés az épületek és egyéb szerkezetek energiahatékonyságának javítására szolgáló eljárás, amely során különféle anyagokat alkalmazunk, hogy csökkentsük a hőátadást. A hőszigetelés célja, hogy minimalizálja a hőveszteséget télen, valamint a felmelegedést nyáron, így komfortosabbá és gazdaságosabbá téve az épületek belső klímáját.

A hőszigetelés fogalma az építészet és az épületgépészet területén alakult ki, amikor szükségessé vált az épületek energiafelhasználásának csökkentése. Az ipari forradalom után, a modern építészeti technológiák fejlődésével egyre nagyobb hangsúlyt kapott a hatékony energiafelhasználás és a fenntarthatóság. 

A hőszigetelés anyagai és típusai

A hőszigetelő anyagok széles választéka létezik, amelyek különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Néhány gyakran használt hőszigetelő anyag:

 

• Polisztirolhab (EPS és XPS)

• Üveggyapot

• Kőzetgyapot szigetelés

• Poliuretán hab (PUR-hab szigetelés)

• Cellulóz (újrahasznosított papír alapú)

• stb.

 

Hőszigetelés fajták és alkalmazások

Mielőtt rátérnénk arra, hogy melyek egy ház szigetelésének legfontosabb lépései, nézzük át a hőszigetelések fajtáit általánosságban.

 

1. Homlokzati hőszigetelés: Az épületek külső falainak szigetelése, hogy megakadályozzák a hő átjutását a falakon keresztül.

1. Tetőtér hőszigetelése: A tető alatt található terek szigetelése, hogy a hő ne szökjön el a tetőn keresztül.

1. Padlószigetelés: A padlók szigetelése a földszinti helyiségekben, hogy megakadályozzák a hideg talajból érkező hőveszteséget.

1. Födém szigetelés: Az emeleti födémek hőszigetelése, különösen fontos a fagerendás födémek esetében, ahol a hang- és hőszigetelés egyaránt javítandó.

1. Pinceszigetelés: A pince vagy garázs mennyezet szigetelése, fontos  hogy a hideg ne jusson be a lakótérbe, különösen ajánlott EPS lapokkal.

1. Lábazati hőszigetelés: Az épület alapjának szigetelése, amely megakadályozza a talajból érkező nedvesség és hideg behatolását.

1. Belső hőszigetelés: Olyan esetekben alkalmazandó, amikor a külső szigetelés nem lehetséges. Fontos a megfelelő szellőzés biztosítása a penészesedés elkerülése érdekében.

1. Nyílászárók szigetelése: Az ablakok és ajtók megfelelő szigetelése, hogy megakadályozzuk a hőveszteséget ezen kritikus pontokon.

1. Válaszfal szigetelés: Kőzetgyapot alkalmazása a gipszkarton közé, hogy a válaszfalak megfelelő hang- és hőszigeteléssel rendelkezzenek.

1. Vízelvezetés és tetőszigetelés: A tető megfelelő szigetelése és vízelvezetése, amely megakadályozza a nedvesség behatolását és a hőveszteséget. A régi szigetelések cseréje purhabos szigeteléssel kombinálva ajánlott.

Hőszigetelés: külső és belső megoldások, veszélyek

A külső hőszigetelés –  mint például a homlokzati és lábazati szigetelés –  megszakítja a hőhidakat, csökkenti a hőveszteséget, és védi az épület szerkezetét az időjárás viszontagságaitól. Sajnos rengetegszer  tapasztaltuk –  amikor a kóklerek által okozott homlokzati hőszigetelési hibákat kellett kijavítani újraszínezés előtt – hogy a túlzott spórolás, és a nem megfelelő szakemberek munkájának következményeként szinte helyrehozhatatlan károk keletkeztek. Ezért ajánlom mindenki figyelmébe a Homlokzati hőszigetelés hibák – ki végezhet homlokzati hőszigetelést? című írásunkat!

Hőszigetelés belülről – a belső hőszigetelés veszélyei!

A  falak belső hőszigetelése tehát akkor hasznos, ha már megvalósult a külső szigetelés, de azt javaslom, hogy belső szigeteléseket elsősorban a válaszfalaknál alkalmazzunk, hangszigetelési céllal, vagy ha specifikus belső térbeli hőszigetelésre van szükség, mint például a válaszfalak és födémek szigetelése esetén. A fagyhatár beérése is károsíthatja a szigetelést, ha hiányzik a külső szigetelés. A válaszfalak esetében érdemes kőzetgyapotot tenni a gipszkarton közé, hogy biztosítsuk a hang- és hőszigetelést, különösen akkor, ha egy szobát melegebbre szeretnénk. Fontos, hogy a belső szigetelés során is figyeljünk a megfelelő szellőzés biztosítására, hogy elkerüljük a penészesedést és a kondenzációt. A megfelelő hőszigeteléssel az épület hőmérséklete stabilabb lesz, csökken a fűtési és hűtési költség, valamint javul az épület értéke és élettartama. 

Hőszigetelés jó áron – a családi ház szigetelésének folyamata, lépései

Az adott pénzkeret nagyságától függően különböző mértékű hőszigetelési munkálatokat lehet elvégezni. Érdemes a legfontosabb és legnagyobb hatású szigetelésekkel kezdeni, hogy a lehető legnagyobb megtakarítást érjük el az energiafogyasztásban.

Mire van pénz? Mivel érdemes a hőszigetelést elkezdeni? 

Ha elegendő pénzügyi keret áll rendelkezésre, a tető szigetelése és a vízelvezetés kialakítása a legfontosabb feladatok közé tartozik. A régi paplanszerű szigetelést érdemes kibontani és újra megcsinálni, esetleg  purhabos szigeteléssel kiegészíteni, hogy a tető hatékonyan védje az épületet a hőveszteségtől.

A fagerendás, faszerkezetű tetőket érdemes 20-30 év után felújítani. Amennyiben a főelemek jó állapotban vannak, elegendő a cseréplecek és az új szigetelés telepítése, így a tető ismét 20-25 évig megfelelő védelmet nyújt majd.

Ha korlátozott a költségvetés, a tetőrész szélfogó deszkáinak szigetelésével kezdjük a munkát. Sok helyen csak lambéria van, máshol egy kocka van kialakítva a fal és tető között. Az utóbbi esetben fontos, hogy a homlokzati szigetelést összekapcsoljuk a tetőtéri szigeteléssel, ezért meg kell bontani a széldeszka alsó részét, ezáltal, fel tudjuk tolni az EPS lapot. Ezáltal a tető és a falszigetelés hatékonyan összekapcsolódik, biztosítva az épület jobb hőszigetelését.

A hőszigetelés fajtái: homlokzati hőszigetelés

Bár a kőzetgyapot szigetelésnek magasabb a presztízse és tűzállósága, Kondi Árpád személyesen az EPS rendszert ajánlja. A kőzetgyapot szigetelés előnyei közé tartozik a kiváló tűzállóság, azonban a nyári melegben kevésbé hatékony (mert könnyebben átmelegszik), és árban is lényegesen magasabb. Emiatt az EPS rendszerek jobb ár-érték arányt képviselnek, különösen a középosztály számára.

A homlokzati hőszigetelés egyik modern alternatívája továbbá az úgynevezett „open rendszer„. Ez a hőszigetelési rendszer légáteresztő és olcsóbb, mint a kőzetgyapotos változat. Bár mi is javasoljuk ennek a használatát, még nem látjuk, mennyire válik be hosszú távon, mivel még viszonylag új a piacon. Előnye, hogy kevesebb allergén anyagot tartalmaz, és a lapok hasonlóak az EPS-hez, csak páraáteresztő képességgel is rendelkeznek.